Nyárig megegyezne Magyarországgal a norvég kormány a 91,8 milliárd forintnyi támogatásról, amelynek sorsáról így jó eséllyel már az új kormány dönthet. A norvég külügyminisztérium optimista a 2021 és 2028 közötti időszakra elkülönített EGT-alap folyósításával kapcsolatban, amelynek 97 százalékát Norvégia finanszírozza – írta a norvég Panorama Nyheter.
A tárca szerint a pénzt olyan projektekre kellene fordítani, amelyek hozzájárulnak a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítéséhez. Astrid Bergmål norvég külügyi államtitkár szerint ezek az alapelvek nyomás alatt állnak Magyarországon.
A támogatás ezért „olyan befektetést jelent, amire minden eddiginél nagyobb szükség van”.
A tárgyalások kimenetele szorosan összefügg a múlt vasárnapi választás eredményével. A tervek szerint Magyar Péter és a Tisza Párt május elején veheti át a kormányzást, így ha a norvég féllel nyárig sikerül megállapodni, a dokumentumot már az új miniszterelnök írhatja alá. Az előző, 2014 és 2021 közötti időszakban Magyarország egyetlen fillért sem kapott az alapból. A vita a civil szervezeteknek szánt pénzek elosztásán robbant ki: az Orbán-kormány ragaszkodott hozzá, hogy állami szereplő döntsön a forrásokról, amit a donorországok nem fogadtak el.
A megállapodás hiánya miatt az ország akkor mintegy 75 milliárd forintnyi támogatástól esett el.
A mostani tárgyalásokon a norvég fél egyértelművé tette az elveit. Astrid Bergmål közölte: „Norvég részről az EGT-forrásokkal olyan együttműködést szeretnénk, amely erősíti a szabadságot, a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat.” Hozzátette, hogy a már tavaly tavasz óta zajló egyeztetéseket az új magyar kormánnyal is folytatni fogják.
A teljes, 2,8 milliárd norvég koronás (körülbelül 254 millió eurós) keretből a demokrácia és a jogállamiság mellett a zöld átmenet és a társadalmi befogadás is kiemelt területek.
