Az üzemanyagárak alakulása továbbra is az egyik legfontosabb gazdasági kérdés Magyarországon. A benzin és a dízel ára nemcsak az autósokat érinti, hanem közvetve az egész gazdaságot, hiszen a szállítási költségeken keresztül szinte minden termék árára hatással van. A közel-keleti konfliktusok, az ukrajnai háború és a világpiaci olajárak változása mellett most újabb vita bontakozott ki arról, hogy valóban megfelelően működik-e a hazai üzemanyagpiac.
Balogh József energetikai szakértő szerint több olyan jelenség is megfigyelhető, amely első látásra nehezen magyarázható. Különösen érdekesnek tartja, hogy miközben a nagykereskedelmi árak emelkednek, a kutakon tapasztalható fogyasztói árak jóval kisebb mértékben változnak. Ez a helyzet szerinte elsősorban a független benzinkutakat hozza rendkívül nehéz helyzetbe.
A kisebb kutak tulajdonosai arra hívják fel a figyelmet, hogy a nagy üzemanyagláncok olyan árakat alkalmaznak, amelyek mellett számukra szinte lehetetlen versenyben maradni. Ha ők is alacsonyan tartják áraikat, veszteséget termelnek, ha viszont emelik az árakat, a vásárlók inkább a nagy hálózatokat választják. Több vállalkozás már kénytelen volt csökkenteni szolgáltatásait, egyes helyeken pedig a dízel értékesítését is felfüggesztették.
Balogh József szerint a korábbi védett üzemanyagár politikailag népszerű intézkedés volt, ugyanakkor hosszabb távon komoly torzulásokat okozott a piacon. Véleménye szerint a rendszer fenntartása rendkívül költséges volt, és jelentős állami forrásokat igényelt. Úgy látja, hogy a támogatott ár rövid távon segítette a fogyasztókat, ugyanakkor megnehezítette a piaci szereplők alkalmazkodását a nemzetközi ármozgásokhoz.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország energiaellátása több szempontból sérülékeny. Jelenleg az ország üzemanyag-ellátása nagymértékben egyetlen hazai finomítóra támaszkodik. Egy esetleges műszaki probléma vagy termeléscsökkenés komoly ellátási kockázatokat jelenthet, különösen akkor, ha nincs elegendő alternatív beszerzési lehetőség.
Balogh szerint hosszabb távon nagyobb szerepet kellene kapnia a kész üzemanyag importjának is. Nyugat-Magyarország egyes térségeiben például földrajzi szempontból kedvezőbb lenne az osztrák finomítókból történő ellátás, mint a hazai szállítás. Emellett úgy véli, hogy regionális szinten is erősíteni kellene az infrastruktúrát és az országok közötti együttműködést.
A szakértő kitért a kormány által bemutatott grafikonokra is, amelyek azt szemléltették, hogy a kiskereskedelmi árak jelenleg kevésbé követik a nagykereskedelmi árváltozásokat. Véleménye szerint ezek az ábrák önmagukban nem adnak teljes képet a piaci folyamatokról, ezért inkább politikai kommunikációs eszközként értelmezhetők, mint átfogó szakmai elemzésként.
Az üzemanyagárakat ugyanis számos tényező alakítja egyszerre. A világpiaci olajár, az árfolyamok változása, a finomítói kapacitások, a logisztikai költségek, az adók, valamint a nemzetközi konfliktusok mind befolyásolják, hogy végül mennyit fizetnek az autósok egy liter benzinért vagy dízelért.
Balogh József szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata egy olyan kiegyensúlyozott üzemanyagpiac kialakítása lehet, amely egyszerre biztosítja az ellátás biztonságát, a versenyt és a kisvállalkozások fennmaradását. Ehhez szerinte nemcsak rövid távú árpolitikai döntésekre, hanem hosszú távú energetikai és infrastrukturális stratégiára is szükség lesz.
A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy az üzemanyagárak kérdése jóval túlmutat a benzinkutakon látható számokon. A háttérben gazdasági, energetikai és geopolitikai folyamatok összetett rendszere áll, amelynek megértése nélkül nehéz tartós megoldásokat találni.
