Súlyos egészségügyi krízisen ment keresztül Harsányi Gábor. A Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész a Neshama TV podcastjében beszélt arról, hogy sztrókot kapott, és egyik reggel ijesztő tünetekkel szembesült. A történet szerencsére nem tragédiával végződött: a gyors felismerés és az azonnali orvosi beavatkozás döntő szerepet játszott a felépülésében.
„Nem tudtam mozgatni a bal kezemet és a bal lábamat”
Harsányi Gábor megrázóan idézte fel a pillanatot, amikor rájött, hogy nagy a baj. Azt mondta, egyik reggel felébredt, majd úgy érezte, mintha „belezuhant volna egy mély gödörbe”. Egy folyosón találta magát, és nem tudta mozgatni a bal kezét és a bal lábát.
A színész szerint szerencséje volt, mert nem egy súlyos, kiterjedt sztrók érte, hanem egy kisebb ér elzáródása okozta a bénulásos tüneteket. Ez azonban így is életveszélyes állapot lehetett, amelynél minden perc számít.
Harsányi külön kiemelte, hogy az orvosok profizmusa és gyorsasága mentette meg. A beszámolók szerint az Amerikai úti sürgősségi ellátásban kapott időben segítséget, és ennek köszönhetően sikerült elkerülni a súlyosabb következményeket.
A sztróknál éppen ez a legfontosabb: az első tünetek után nem szabad várni, nem szabad reménykedni abban, hogy „majd elmúlik”. A féloldali végtaggyengeség, az arc féloldali zsibbadása vagy bénulása, a beszédzavar, a látászavar és a hirtelen zavartság mind olyan jel, amelynél azonnal mentőt kell hívni.
A sportos életmód is segíthette a felépülését
A színész évtizedek óta aktívan mozog, különösen a keleti harcművészetek állnak közel hozzá. A karate és a taekwondo nemcsak a mindennapi erőnlétét tartották karban, hanem a felépülésében is sokat jelenthettek. Harsányi úgy érzi, a rendszeres sportnak is szerepe volt abban, hogy a teste jobban reagált a krízis után.
Ez nem jelenti azt, hogy a jó kondíció önmagában megvéd a sztróktól, de a története erősen emlékeztet arra, mennyit számíthat az állóképesség, a mozgás és az, ha valaki nem hagyja teljesen leépülni a testét.
Most már jobban van, de nem felejti el, milyen közel volt a baj
Harsányi Gábor ma már a nyilvánosság előtt tud beszélni arról, ami vele történt, de a története nem könnyed sztorizás. Inkább csendes figyelmeztetés. Egy reggel, egy furcsa érzés, egy nem mozduló kéz és láb – ennyi elég ahhoz, hogy az ember élete egyik pillanatról a másikra megváltozzon.
Az ő esetében időben érkezett a segítség. És talán éppen ezért fontos, hogy elmondta: a sztrók nem mindig látványos, nem mindig jár fájdalommal, de a jeleit komolyan kell venni. A gyors döntés ilyenkor nem túlzás, hanem életmentő lehet.
