Újabb politikai vita bontakozott ki az Országgyűlés Hivatalának főigazgatói kinevezése körül, miután Divinyi Zsombor bejelentette, hogy visszalép a pozíciótól. A döntés közvetlen előzménye Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő közösségi médiában közzétett bejegyzése volt, amelyben korrupciógyanús ügyekkel hozta összefüggésbe a jelöltet. Divinyi ezzel egy időben közölte azt is, hogy jogi útra tereli az ügyet, és pert indít a róla megfogalmazott állítások miatt.
Az eset ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy napjainkban egyetlen közösségi médiás bejegyzés is komoly politikai következményekkel járhat. Egy vezető közintézményi pozícióra jelölt személy esetében különösen nagy jelentősége van a közbizalomnak, ezért már a kinevezés előtt megjelenő állítások is jelentősen befolyásolhatják egy jelölt helyzetét.
Divinyi Zsombor közleményében egyértelműen visszautasította a vele szemben megfogalmazott vádakat. Kiemelte, hogy vállalkozásai minden közbeszerzési munkát nyílt vagy keretmegállapodásos eljárások során, piaci versenyben nyertek el, és állítása szerint soha nem jutottak megbízáshoz olyan közbeszerzésen, ahol egyedüli ajánlattevőként indultak volna. Emellett határozottan cáfolta azt is, hogy bárki strómanjaként működött volna vagy cégeit más személyek irányították volna.
Visszalépését azzal indokolta, hogy szakmai feladatot kívánt vállalni az Országgyűlés Hivatalában, nem pedig politikai konfliktusok szereplőjévé válni. Nyilatkozata szerint nem szeretné, hogy személye tovább növelje a politikai feszültséget vagy akadályozza az intézmény működését.
A vita Hadházy Ákos pénteki Facebook-bejegyzése után robbant ki. A független képviselő egy hozzá eljuttatott levélre hivatkozva több állítást fogalmazott meg Divinyivel kapcsolatban, ugyanakkor azt is jelezte, hogy az információk minden részletét nem tudta ellenőrizni. Hozzátette azonban, hogy szerinte a nyilvánosan elérhető adatok alapján több fontos állítás megalapozottnak tűnik.
Az ügy politikai súlyát tovább növelte, hogy Magyar Péter miniszterelnök is reagált a történtekre. Egy közösségi médiás hozzászólásában azt írta, hogy tudomása szerint Divinyi Zsombor nem került állományba, és véleménye szerint nem is fogják kinevezni. Nem sokkal később az Országgyűlés Hivatala hivatalosan is megerősítette, hogy a jelölttel nem kötöttek munkaszerződést, így a kinevezés végül nem valósult meg.
Az ügyben megszólalt Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke is, aki közleményében bírálta azokat a közösségi médiában megjelenő bejegyzéseket, amelyek szerinte a tények teljes körű vizsgálata nélkül járulhatnak hozzá politikai botrányok kialakulásához.
Az eset túlmutat egyetlen személy kinevezésén. Jól szemlélteti azt a változást, amely az elmúlt években végbement a politikai kommunikációban. A közösségi média ma már nem csupán véleményformáló felület, hanem sok esetben közvetlenül befolyásolhat politikai döntéseket, kinevezéseket és közéleti folyamatokat is.
A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy a bejelentett jogi eljárás milyen eredménnyel zárul. Amennyiben bírósági szakaszba kerül az ügy, lehetőség nyílhat arra, hogy független jogi fórum vizsgálja meg a vitatott állításokat és azok megalapozottságát.
A történet ugyanakkor ismét felveti azt a kérdést is, hogy milyen egyensúly alakítható ki a közéleti szereplők ellenőrzése, a sajtó és politikusok kritikája, valamint az érintettek személyiségi jogainak védelme között. Ez a vita várhatóan a jövőben is a magyar közélet egyik visszatérő témája marad.
