Laura Codruța Kövesi neve újra előkerült a magyar politikában, miután az Európai Ügyészség vezetője jelezte: készen állnak együtt dolgozni a magyar hatóságokkal, ha Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. A mondat azért robbant nagyot, mert a kérdés már nem elméleti. Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy az új kormány csatlakoztatja Magyarországot az EPPO-hoz, ez pedig teljesen új helyzetet teremthetne az uniós pénzekkel kapcsolatos ügyekben.
A kérdés, amit mindenki értett
Kövesit arról kérdezték, mi történhet akkor, ha Magyarország belép az Európai Ügyészségbe, és akár Orbán Viktor vagy a korábbi kormányzati körök ügyei is vizsgálat alá kerülnek. A válasz lényege az volt: az EPPO készen áll a magyar kollégákkal való közös munkára, de a csatlakozásról Magyarországnak kell döntenie.
Ez nem azt jelenti, hogy Kövesi holnap vádat emel Orbán Viktor ellen. Azt viszont igen, hogy ha Magyarország csatlakozik, az Európai Ügyészség közvetlenebb eszközöket kapna az uniós forrásokat érintő bűncselekmények vizsgálatára. Onnantól nem csak ajánlások, jelentések és politikai viták lennének, hanem ügyészi eljárások is indulhatnának a magyar bírósági rendszerben.
Miért ilyen fontos az Európai Ügyészség?
Az EPPO nem általános európai rendőrség, és nem minden ügyben járhat el. A feladata kifejezetten az uniós pénzeket érintő csalások, korrupciós ügyek, támogatási visszaélések és nagy értékű, határon átnyúló áfacsalások üldözése. A különbség az OLAF-hoz képest éppen az, hogy az EPPO nem csak vizsgálati jelentéseket készít, hanem nyomozhat és vádat is emelhet a részt vevő országok nemzeti bíróságai előtt.
Magyarország eddig nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Az EPPO hivatalos tájékoztatása szerint az EU-tagállamok közül Magyarország, Dánia és Írország nem vesz részt a rendszerben; Dániának és Írországnak igazságügyi opt-outja van, Magyarország viszont politikai döntéssel maradt kívül.
Kövesi már nem csak román történet
Laura Codruța Kövesi még Romániában lett nemzetközileg ismert. A korrupcióellenes ügyészség, a DNA vezetőjeként olyan ügyeket vitt, amelyek minisztereket, polgármestereket, képviselőket és más magas rangú szereplőket is elértek. Innen ered az a hírneve, hogy nem riad vissza a politikailag kényes ügyektől. Az Európai Bizottság életrajza szerint 2013 és 2018 között vezette a román korrupcióellenes ügyészséget, korábban pedig Románia legfőbb ügyésze volt.
2019-ben ő lett az Európai Unió első európai főügyésze, az EPPO pedig 2021 júniusában kezdte meg tényleges működését. Azóta az intézmény gyorsan nőtt: a 2024-es éves jelentés szerint év végén 2666 aktív nyomozás futott, az érintett becsült kár meghaladta a 24,8 milliárd eurót, és az év során 849 millió eurónyi vagyont fagyasztottak be.
Magyarországon eddig fal volt előtte
A magyar ügyeknél eddig az volt a legnagyobb korlát, hogy Magyarország nem tagja az EPPO-nak. Van ugyan együttműködési megállapodás a magyar Legfőbb Ügyészséggel, ezt még 2021-ben írták alá Polt Péter és Kövesi között, de ez nem ugyanaz, mintha Magyarország teljes jogú résztvevő lenne.
Teljes csatlakozás esetén az EPPO magyar delegált ügyészekkel dolgozna, és az uniós pénzekkel kapcsolatos gyanús ügyekben közvetlenebbül tudna eljárni. Ezért lett a csatlakozás az új kormány egyik legfontosabb korrupcióellenes ígérete. A Guardian összefoglalója szerint Magyar Péter a választási győzelem után az elszámoltatási csomag részeként beszélt az EPPO-hoz való csatlakozásról is.
Orbán neve ezért került elő
Orbán Viktor neve nem azért került a történetbe, mert Kövesi konkrét vádiratot jelentett volna be ellene. A kérdés sokkal inkább arról szól, hogy ha Magyarország csatlakozik az EPPO-hoz, akkor az uniós pénzek útját érintő régi ügyekben is megnyílhat-e egy új eljárási lehetőség. A válasz politikailag kellemetlen: igen, elvben megnyílhat, ha a jogi feltételek adottak.
Ez persze nem automatikus bosszúhadjárat. Az EPPO-nak konkrét ügy, konkrét hatáskör és bizonyíték kell. Nem politikai nyilatkozatokra, hanem iratokra, pénzmozgásokra, szerződésekre, döntési láncokra és tanúvallomásokra épít. Éppen ettől lenne veszélyes azok számára, akik eddig abban bíztak, hogy az uniós pénzekkel kapcsolatos ügyek Magyarországon belül maradnak.
A Fidesznek ez lehet az egyik legkényelmetlenebb front
Kövesi személye a Fidesz számára régóta kellemetlen szimbólum. Nem azért, mert önmagában dönthetne magyar politikusok sorsáról, hanem mert egy olyan intézményt vezet, amelyet kifejezetten az uniós pénzek védelmére hoztak létre. Ha Magyarország belép, azzal a magyar közpénzviták egy része európai ügyészi térbe kerülne.
A csatlakozás támogatói szerint ez végre valódi következményeket hozhatna. Az ellenzők szerint viszont szuverenitási kérdésről van szó, és Brüsszel túl nagy beleszólást kapna a magyar igazságszolgáltatásba. Ez a vita már nem jogtechnikai részlet, hanem az új politikai korszak egyik legnagyobb ütközőpontja lehet.
Most Magyarországon van a döntés
Kövesi üzenete röviden ennyi: az Európai Ügyészség készen áll, de Magyarországnak kell kinyitnia az ajtót. Ha az új kormány valóban csatlakozik az EPPO-hoz, az nemcsak egy brüsszeli adminisztratív lépés lesz, hanem az elmúlt évek egyik legfontosabb korrupcióellenes fordulata.
Orbán Viktor és köre számára ez azért lehet kellemetlen, mert a vita hirtelen nem arról szól majd, ki mit mond a kampányban, hanem arról, mit lehet bizonyítani ügyészi eszközökkel. Kövesi pedig pontosan erről ismert: nem nagy szavakkal dolgozik, hanem aktákkal.
