Betelt a pohár: a teljes Mi Hazánk-frakció távozását követelik a parlamenti botrány után
Vélemény – 2026. augusztus 11.
Ülve maradtak a megemlékezés alatt
Az Országgyűlésben hétfőn a roma holokauszt áldozataira emlékeztek. A jelen lévő képviselők egyperces néma felállással hajtottak fejet azok előtt, akiket származásuk miatt üldöztek, deportáltak és gyilkoltak meg. A Mi Hazánk képviselői azonban ülve maradtak.
Toroczkai László később azzal magyarázta a történteket, hogy pártja minden áldozat előtt fejet hajt, ám szerintük a Tisza nem tartotta be a korábbi parlamenti megállapodást és az eljárásrendet.
Lehet vitatkozni a házszabályról, a házbizottság döntéseiről és arról is, hogy a megemlékezést megfelelően készítették-e elő. Ezeket a kérdéseket azonban később is meg lehetett volna tárgyalni.
Csak ettől még a roma holokauszt áldozatai előtt fel lehetett volna állni.
A Mi Hazánk képviselői megtehették volna, hogy hatvan másodpercre csatlakoznak a megemlékezéshez, majd utána nyilvánosan szóvá teszik, ha szerintük a Tisza megsértette a parlamenti megállapodást. Így a tiszteletadás is megtörtént volna, miközben a politikai kritikájukról sem kellett volna lemondaniuk.
Ehelyett azt a megoldást választották, amelyből másnapra országos botrány lett. A videón az látható, hogy miközben a többi jelen lévő politikai oldal képviselői felállnak, a Mi Hazánk frakciójának tagjai a helyükön maradnak.
Fekete-Győr András távozásra szólította fel őket
Fekete-Győr András élesen reagált a parlamentben történtekre. A momentumos politikus szerint nincs elfogadható mentség arra, hogy a Mi Hazánk képviselői ülve maradtak, amikor a származásuk miatt üldözött és meggyilkolt magyar roma áldozatokra emlékeztek.
„Mindent elmond róluk, ha szerintük egy ilyen helyzetben nem magától értetődő, hogy feláll az ember, és fontosabbnak tartanak egy állítólagos parlamenti megállapodást a meggyilkolt áldozatok emlékénél.”
Fekete-Győr nem elégedett meg a történtek bírálatával. Lényegében az egész Mi Hazánk-frakció politikai távozását követelte.
„Betelt a pohár. Toroczkai Lászlónak, Novák Elődnek, Dúró Dórának és a Mi Hazánk többi képviselőjének egyszerűen nem lehet tovább maradása a magyar közéletben. Takarodjanak!”
A kijelentés rendkívül kemény, hiszen demokratikusan megválasztott képviselőkről van szó, akiknek a parlamenti mandátumáról végső soron a választók döntenek. Fekete-Győr felháborodásának kiindulópontja azonban világos: szerinte egy népirtás áldozatai előtti tiszteletadásnál nem lehet fontosabb egy állítólagosan megsértett parlamenti megállapodás.
Kedveld Te is
A Mi Hazánk akkor is felállhatott volna, ha úgy gondolta, hogy politikai csapdát állítottak számára. A megemlékezés után Toroczkai László felszólalhatott volna, és elmondhatta volna valamennyi kifogását. Így viszont nem a házszabályi vita, hanem az ülve maradó képviselők képe került a figyelem középpontjába.
Nem először kerültek hasonló helyzetbe
Fekete-Győr a májusi parlamenti esetre is emlékeztetett. Az új Országgyűlés alakuló ülésén a nagyrészt roma gyerekekből álló sükösdi tamburazenekar vonult be az ülésterembe, miközben a Mi Hazánk képviselői távoztak.
Hirdetés
[ ]
A látvány akkor is egyértelműnek tűnt: megérkeztek a roma gyerekek, a Mi Hazánk frakciója pedig kivonult. Toroczkaiék később közölték, hogy félreértés történt. Állításuk szerint nem a gyerekek vagy a roma himnusz miatt hagyták el az üléstermet, hanem az Örömóda és a Tavaszi szél ellen tiltakoztak. A program sorrendje miatt azonban a kivonulásuk éppen a gyerekek érkezésével esett egybe.
Egy ilyen eset még magyarázható szerencsétlen időzítéssel. Néhány hónappal később azonban ismét egy romákat érintő parlamenti eseményen alakult ki botrány a Mi Hazánk viselkedése miatt.
Most a frakció tagjai nem álltak fel a roma holokauszt áldozatainak emlékére, majd ismét megérkezett a magyarázat, hogy a történteknek valójában egészen más oka volt. Toroczkai szerint ezúttal egy parlamenti megállapodás megsértése állt a háttérben.
A pártnak ezért már nemcsak azt kellene megvizsgálnia, hogy formailag igaza volt-e, hanem azt is, milyen képet épít saját magáról. Egy politikai gesztus következményeit nemcsak a házszabály, hanem a kamerák előtt kialakuló látvány is meghatározza.
Hirdetés
A magyarázat már nem tüntetheti el a képet
Toroczkai László legnagyobb problémája nem Fekete-Győr András indulatos bejegyzése. A legsúlyosabb következményt az a felvétel jelenti, amelyen a Mi Hazánk képviselői ülve maradnak, miközben a többi jelen lévő frakció tagjai felállnak.
A Fidesz is felállt.
A KDNP is felállt.
A Tisza is felállt.
Nem politikai egyetértés alakult ki a parlamentben, hanem egy népirtás áldozataira emlékeztek. Ebben a helyzetben nem kellett volna sem kormánypártinak, sem ellenzékinek lenni. Csupán hatvan másodpercre kellett volna félretenni a politikai vitákat.
Ha a Tisza valóban megsértette a házszabályt vagy egy korábbi megállapodást, azt számon lehet kérni. Ha politikai csapdát állított, azt nyilvánosságra lehet hozni. Egyik sem indokolja azonban, hogy a roma holokauszt áldozatai előtti megemlékezéstől távol maradjanak.
Fekete-Győr kijelentése lehet túlzó, és lehet vitatni azt is, hogy egy ilyen jelenet miatt indokolt-e képviselők politikai távozását követelni. A történtek által felvetett kérdés ettől még jogos marad:
Miért kell másodszor is utólag elmagyarázni, hogy a Mi Hazánk látványos viselkedésének valójában semmi köze nem volt a romákhoz?
Miért nem ismerték fel előre, hogyan fog kinézni a jelenet a kamerák előtt? Miért csak a botrány után derül ki, hogy volt egy másik megállapodás, egy másik időzítés vagy egy másik szabály?
A Mi Hazánknak most nem pusztán Fekete-Győr András felszólítására kell választ adnia. Azt kell megmagyaráznia, miért tartotta fontosabbnak a parlamenti eljárás körüli vitát annál, hogy képviselői egyetlen percre felálljanak azoknak a magyar embereknek az emlékére, akiket azért gyilkoltak meg, mert romának születtek.
