Karsai még ebben a helyzetben is méltósággal reagált
Karsai Dániel reakciója többet mondott el az ő emberi tartásáról, mint sok politikus egész pályafutása. Amikor az RTL riportere azt kérdezte tőle, csalódott-e Sulyok döntése miatt, azt mondta: „egy kicsit”. Hozzátette, hogy szerinte az ő érveik erősebbek, de azt is elismerte: már azt is nagyra értékeli, hogy egy állami vezető érdemi választ adott.
Ez a mondat különösen fájdalmas. Egy halálos betegséggel küzdő ember, akinek az állam nem adott valódi megoldást az életvégi döntés ügyében, még ebben a helyzetben sem gyalázkodott, nem alázott, nem támadott személyeskedve. Érvelt, méltósággal beszélt, és ember maradt akkor is, amikor vele szemben a hatalom hideg maradt.
Sulyok Tamás meglátogatta Karsait, ezt nem kell elhallgatni. De a találkozásból nem lett országos elnöki kiállás, nem lett törvénykezdeményezés, nem lett olyan közjogi gesztus, amely a legkiszolgáltatottabb emberek oldalára állította volna a Sándor-palotát. Egy látogatás önmagában kevés, ha utána a rendszer ugyanúgy hallgat tovább.
Amikor a hatalom emberei elmentek Karsai mellett
Hirdetés
[ ]
A Karsai-ügy egyik legnehezebben felejthető jelenete az volt, amikor az ALS-ben szenvedő alkotmányjogász a Parlamentben próbált beszélni kormánypárti képviselőkkel az életvégi döntés ügyéről. A beszámolók szerint a fideszes képviselők közül végül egyedül Kósa Lajos állt szóba vele, ő is sietve, későbbi beszélgetést ígérve.
Ez nem egyszerű politikai jelenet volt, hanem erkölcsi kép. Egy halálos beteg ember ott volt a Parlamentben, és a hatalom képviselői elsétáltak mellette. Nem volt kézfogás, nem volt vállra tett kéz, nem volt egy emberi mondat, amely legalább annyit üzent volna: látunk téged, értjük a szenvedésedet, akkor is, ha nem értünk egyet veled.
Sulyok Tamás akkor még nem volt köztársasági elnök, de később államfőként sem tette ezt az ügyet a nemzeti együttérzés egyik központi kérdésévé. Pedig egy köztársasági elnöknek éppen ilyen helyzetekben lenne dolga. Nem csak ünnepi beszédeknél kell a nemzet egységéről beszélni, hanem akkor is, amikor egy kiszolgáltatott ember méltósága kerül szembe a hatalom közönyével.
Karsai Dániel ezt a levelet fogalmazta meg Sulyok Tamásnak:
Ahogy arról talán Ön is értesült, idén január 15-én személyesen volt alkalmam felvetni Novák Katalin köztársasági elnök asszonynak a kegyelmi jogkör gyakorlására vonatkozó javaslatomat. Örömömre szolgált, hogy Elnök Asszony részéről nyitottságot tapasztaltam, ám az ismert közéleti események elsodorták az akkor ígéretesnek indult párbeszédet is.
Hirdetés
Úgy vélem, hogy az általam javasolt vállalások, ha tökéletes és végleges megoldást nem is kínálnak az életvégi döntések meghozatalához való jog kapcsán, jelen jogszabályi környezetben jelentős előrelépést jelentenének. Mivel a köztársasági elnöki kegyelem ilyen típusú gyakorlása morálisan teljesen indokolt, kiváló lehetőség lenne a kegyelmezési jogkörben megrendült bizalom helyreállítására is.
Előre is köszönöm, ha megfontolja javaslataimat. Ha nyitott volna rá, örömmel állok rendelkezésére egy személyes találkozó keretében is.
A teljes Facebook-bejegyzést itt értheti el:
