Újabb nagy találgatás indult el a Sándor-palota jövője körül. Miközben Magyar Péter és a Tisza Párt továbbra is Sulyok Tamás távozását sürgeti, a legfontosabb kérdés továbbra is nyitott: ki lehetne az új köztársasági elnök, ha valóban megüresedne a poszt?
A Tisza eddig nem nevezett meg hivatalos jelöltet, ám Schiffer András volt országgyűlési képviselő, jogász szerint a jelek egy meglepő, de logikus név felé mutatnak: Rost Andrea világhírű operaénekesnő lehet az, akit a Tisza a Sándor-palotába szánhat.
Ez egyelőre nem hivatalos bejelentés, hanem politikai elemzés. De Schiffer szerint a háttérben nagyon is felismerhető hatalomtechnikai logika rajzolódik ki.
Miért pont Rost Andrea?
Rost Andrea neve azért került elő, mert a Tisza Párt országos listáján közvetlenül Magyar Péter után, a második helyen szerepelt. Az Index már márciusban arról írt, hogy a Tisza országos listáján Magyar Péter után Rost Andrea következett, majd Gajdos László, Forsthoffer Ágnes és Kapitány István.
A volt politikus érvelése szerint egy országos lista második helye kiemelt pozíció. Aki oda kerül, azt általában nem véletlenül teszik oda. Ha pedig valaki ilyen előkelő helyen szerepel, majd a választás után nem kap sem kormányzati, sem parlamenti vezető szerepet, az önmagában kérdéseket vet fel.
„Ezt csak akkor tűri mosolyogva, ha be van ígérve az elnöki poszt”
Schiffer András elméletének lényege az, hogy Rost Andrea a választás után nem kapott látványos pozíciót. Nem lett miniszter, nem lett házelnök, nem kapott kiemelt parlamenti szerepet, legalábbis olyan szintűt nem, amely egy országos lista második helyezettjétől első ránézésre várható lenne.
A Promotions.hu összefoglalója szerint Schiffer ezt úgy értelmezte: egy második helyen szereplő politikai szereplő ezt a háttérbe húzódást akkor viseli könnyedén, ha valamilyen nagyobb, későbbi szerep van számára előkészítve.
Az általa felvetett lehetséges szerep pedig nem más, mint a köztársasági elnöki poszt.
Ez a gondolat azért ütött nagyot, mert Rost Andrea neve eddig nem a klasszikus politikai belharcokhoz, hanem a kultúrához, a nemzetközi művészvilághoz és a magas presztízsű közéleti szerepvállaláshoz kapcsolódott.
A Sándor-palota ma már nem nyugodt protokollhivatal
Papíron a köztársasági elnök Magyarországon elsősorban reprezentatív, közjogi és alkotmányos szerepet tölt be. A gyakorlatban azonban az elmúlt másfél évtized megmutatta: a Sándor-palota könnyen a politikai válságok egyik központjává válhat.
Schmitt Pál plágiumügye után lemondott. Novák Katalin a kegyelmi botrány következtében távozott. Sulyok Tamás körül pedig a Tisza győzelme után újra felforrósodott a levegő, miután Magyar Péter többször is felszólította a lemondásra.
Vagyis ma a köztársasági elnöki poszt nem egyszerűen díszpozíció. Olyan hivatal, amelynek betöltése komoly politikai üzenetet hordoz.
Rost Andrea neve ezért lehet logikus
Rost Andrea világhírű operaénekesnőként nemzetközi ismertséggel és kulturális tekintéllyel rendelkezik. Egy ilyen jelölt a Tisza számára több szempontból is előnyös lehetne.
Egyrészt nem klasszikus pártpolitikus, ami illeszkedhetne ahhoz az üzenethez, hogy a köztársasági elnök ne pártkatona, hanem a nemzet egészét képviselő személy legyen.
Másrészt a kulturális háttér és a nemzetközi pálya diplomáciai szempontból is erős képet adhatna. Egy világszínpadot megjárt művész könnyebben testesítheti meg azt a nyitottabb, európaibb Magyarország-képet, amelyet a Tisza hangsúlyozni próbál.
Harmadrészt női jelöltként Rost Andrea folytathatná azt a vonalat, hogy a legfőbb közjogi méltóság ne kizárólag a hagyományos férfi politikusi elitből kerüljön ki.
De hivatalos döntés nincs
Fontos kimondani: a Tisza Párt hivatalosan nem jelentette be, hogy Rost Andrea lenne a köztársasági elnökjelöltje. Schiffer András elmélete politikai következtetés, nem megerősített információ.
A Frisss.hu és a Promotions.hu is úgy számolt be a felvetésről, hogy az Schiffer András értelmezése, amely Rost Andrea listás helyezéséből és látható pozíció nélküli háttérben maradásából indul ki.
Ezért a kérdést egyelőre feltételesen kell kezelni: Rost Andrea lehet lehetséges jelölt, de hivatalos Tisza-döntésről nincs szó.
A második listás hely sokat sejtethet
A politikában ritkán véletlen, ki kerül egy országos lista élére. A második hely egyszerre bizalmi és szimbolikus pozíció. Azt jelzi, hogy az adott személyt a párt fontos arcként, hiteles szereplőként vagy kiemelt tartalékként kezeli.
Rost Andrea esetében ez különösen érdekes, mert a választások után nem kapott olyan látványos végrehajtó hatalmi szerepet, amely azonnal magyarázná a listás helyét.
Schiffer logikája innen indul: ha valakit nagyon előre tesznek, majd láthatóan nem használnak klasszikus politikai pozícióban, akkor lehet, hogy más szerepre tartogatják.
A köztársasági elnöki poszt pedig pontosan ilyen szerep lehet.
Egy művész a politikai csúcsra?
Magyarország történetében nem lenne példa nélküli, hogy nem klasszikus pártpolitikus, hanem tudományos, kulturális vagy közéleti tekintély kerüljön kiemelt közjogi szerep közelébe. A köztársasági elnök személyénél mindig fontos a szimbolikus jelentés.
Egy Rost Andrea-típusú jelölt azt üzenhetné: az új államfő nem pártpolitikai csatározásokból érkezik, hanem a magyar kultúra és nemzetközi teljesítmény világából.
Ez különösen erős kontrasztot jelenthetne a Sulyok Tamás körüli vitákkal és az elmúlt évek botrányaival szemben.
A Fidesznek is nehéz lenne támadni
Ha a Tisza valóban Rost Andreát jelölné, az politikai kommunikációs szempontból is érdekes húzás lenne. Egy világhírű operaénekesnőt nehezebb ugyanazzal a pártpolitikai logikával támadni, mint egy hivatásos politikust.
Természetesen a Fidesz így is találna fogást: felhozhatná a Tisza-listás szereplést, a Magyar Péterhez kötődő politikai közelséget, vagy azt állíthatná, hogy a jelölés kulturális díszletbe csomagolt pártdöntés.
De Rost Andrea személye még így is jóval szélesebb társadalmi és kulturális asszociációkat hordoz, mint egy hagyományos pártpolitikai jelölt.
Sulyok Tamás sorsa a kulcskérdés
A találgatás addig marad politikai elmélet, amíg Sulyok Tamás hivatalban van. Magyar Péterék ugyan többször felszólították a lemondásra, de a jelenlegi államfő távozása vagy eltávolítása önmagában is komoly közjogi kérdés.
Ha a poszt megüresedne, akkor az Alaptörvény szerint az új köztársasági elnök megválasztásáig az Országgyűlés elnöke gyakorolná az államfői jogköröket. Az új elnök megválasztása pedig parlamenti döntést igényelne.
Vagyis Rost Andrea esetleges jelölése csak akkor válna valódi politikai kérdéssé, ha a Sándor-palota körüli helyzet ténylegesen eljutna az elnökválasztásig.
Meglepő név, de nem logikátlan
Első hallásra valóban meglepő lehet Rost Andrea neve a köztársasági elnöki poszttal kapcsolatban. Nem jogász, nem volt miniszter, nem klasszikus pártpolitikus.
De éppen ez lehet az előnye.
A Tisza számára egy ilyen jelölt azt sugallhatná, hogy szakítani akar a régi politikai logikával. Nem a pártapparátus egyik belső emberét küldené a Sándor-palotába, hanem egy nemzetközileg ismert, kulturálisan erős, a pártpolitikai sártól távolabb álló személyt.
Schiffer András szerint a jelek ebbe az irányba mutathatnak.
Most mindenki Rost Andreára figyel
A Tisza hallgatása csak tovább erősíti a találgatásokat. Amíg nincs hivatalos jelölt, addig minden listás hely, minden elmaradt kinevezés és minden politikai gesztus értelmezhető jelként.
Rost Andrea neve most azért került reflektorfénybe, mert a második listás helye és a választás utáni háttérben maradása valóban felvet kérdéseket.
Hogy Schiffer András jól olvassa-e a jeleket, vagy csak egy elegáns politikai elméletet épített fel, azt egyelőre nem tudni.
Egy biztos: ha a Tisza valóban Rost Andreát jelölné köztársasági elnöknek, az az elmúlt évek egyik legmeglepőbb és legnagyobb visszhangot kiváltó közjogi döntése lenne.
A Sándor-palota körüli játszma tehát még messze nem ért véget.
