Új szakaszba léphetnek azok az ügyek, amelyekről évek óta beszél az ország, de amelyekben sokak szerint eddig nem született valódi politikai és jogi elszámolás. Az Országgyűlés döntött: a Tisza Párt kezdeményezésére öt parlamenti vizsgálóbizottság áll fel, amelyek a végrehajtási visszaélésektől az MNB-ügyeken át a kegyelmi botrányig több súlyos közéleti kérdést vizsgálnak majd.
Öt nagy ügy kerül parlamenti vizsgálat alá
A döntés értelmében feláll a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság, a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság, valamint a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság.
Ez a lista önmagában is politikai üzenet. Nem mellékes ügyekről van szó, hanem olyan témákról, amelyek az elmúlt években mélyen megrázták a közbizalmat: végrehajtói botrányok, közpénzek sorsa, jegybanki alapítványok és vagyonmozgások, gyermekvédelmi mulasztások, valamint a kegyelmi ügy felelősei.
Nem csak beszélgetni hívnák be az érintetteket
A vizsgálóbizottságok súlyát az adhatja, hogy a Tisza nem pusztán formális parlamenti vitafórumokat akar. A bizottságok munkájának hatékonyabbá tételéről külön törvényjavaslat is született, amely együttműködésre kötelezné a beidézetteket. A 444 összefoglalója szerint a javaslat pénzbüntetésekkel, sőt akár szabadságvesztéssel is számolna azoknál, akik akadályozzák a bizottságok munkáját.
Ez lenne az igazi fordulat. A korábbi parlamenti vizsgálóbizottságoknál gyakran előfordult, hogy fontos szereplők egyszerűen nem jelentek meg, vagy politikai show-nak minősítették az egész eljárást. Most a cél láthatóan az, hogy ne lehessen következmények nélkül távol maradni.
A TASZ ugyanakkor már korábban jelezte, hogy az új eszközök szerintük aránytalanul szigorúak lehetnek, vagyis a következő hetekben jogállami vita is várható arról, meddig mehet el egy parlamenti vizsgálóbizottság.
A Fidesz szerint politikai leszámolás készül
A Fidesz-frakció élesen reagált. A párt közlése szerint támogatják az Országgyűlés ellenőrzési jogköreinek megerősítését, de nem támogatják, hogy szerintük az Országgyűlést „koncepciós eljárások és az önkény színterévé” változtassák.
A Fidesz álláspontja szerint a Tisza nem kormányzásra, hanem politikai ellenfelei támadására használja a kétharmados többségét. Ez várhatóan a következő hónapok egyik fő ellenzéki üzenete lesz: szerintük nem elszámoltatás, hanem bosszúhadjárat zajlik.
A Tisza oldaláról viszont éppen az ellenkezője a narratíva: szerintük az ország erre adott felhatalmazást. Arra, hogy végre legyenek következményei azoknak az ügyeknek, amelyeket a korábbi hatalom alatt vagy nem vizsgáltak ki, vagy a nyilvánosság szerint nem vittek végig.
A kegyelmi ügy és a gyermekvédelem különösen érzékeny pont
Az öt bizottság közül kettő különösen erős társadalmi indulatokat érint: a kegyelmi botrány felelőseit vizsgáló testület és a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró bizottság.
A kegyelmi ügy az elmúlt évek egyik legsúlyosabb politikai botránya lett, amely államfői lemondáshoz, egyházi és politikai felelősségi vitákhoz, valamint a gyermekvédelem állapotáról szóló országos felháborodáshoz vezetett. A gyermekvédelmi bizottság pedig nemcsak egyetlen ügyet, hanem egy egész rendszer működését vizsgálná.
Ez azért fontos, mert a közvélemény egy része nemcsak neveket akar hallani, hanem választ arra is: hogyan fordulhatott elő, hogy gyerekeket védő intézményekben súlyos visszaélések maradhattak következmények nélkül.
Az MNB-ügy és a közvagyon sorsa is terítékre kerül
Az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló bizottság szintén komoly politikai súlyú lehet. A jegybanki alapítványok, vagyonkezelések és az állami pénzek útja régóta vitatott kérdés. Ha a bizottság valóban mélyre ás, akkor nemcsak pénzügyi döntések, hanem személyi felelősségek is előkerülhetnek.
A spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró bizottság még szélesebb területet nyithat ki. Ebbe elvileg beleférhetnek azok az ügyek, ahol állami vagyon került magánkézbe, alapítványokba, céghálókba vagy olyan konstrukciókba, amelyeknél a közérdek és a magánérdek határa elmosódott.
Most derül ki, elszámoltatás lesz-e vagy politikai színház
A vizsgálóbizottságok felállítása önmagában még nem jelent ítéletet, és nem helyettesíti a nyomozó hatóságok munkáját. Nem bíróságokról van szó, hanem parlamenti testületekről. A valódi kérdés az lesz, milyen dokumentumokat tudnak bekérni, kiket tudnak meghallgatni, mennyire lesznek nyilvánosak az ülések, és a megállapításaikból lesznek-e feljelentések, jogszabályváltozások vagy büntetőeljárások.
Politikailag viszont már most nagy a tét. Ha a bizottságok valódi tényfeltárást végeznek, az a Tisza-kormány egyik legerősebb fegyvere lehet. Ha viszont az ügyek pártpolitikai adok-kapokká silányulnak, akkor a Fidesz könnyen rá tudja sütni az egészre, hogy koncepciós eljárás.
A közpénzes ügyek új korszakba léphetnek
A mostani döntés lényege egyszerű: a régi ügyek nem maradnak a fiókban. A végrehajtói rendszer, az MNB, a közvagyon, a kegyelmi botrány és a gyermekvédelem egyszerre kerül a parlamenti reflektorfénybe.
Ez sok szereplőnek kényelmetlen lesz. Lesznek, akik politikai támadást kiáltanak, mások végre igazságot várnak. De egy biztos: a vizsgálóbizottságok felállásával véget érhet az az időszak, amikor a legnagyobb ügyekről csak sajtócikkekben, kiszivárgott dokumentumokban és parlamenti bekiabálásokban lehetett beszélni.
Most hivatalos testületek előtt kell majd válaszokat adni.
És aki eddig abban bízott, hogy a közpénzes ügyek idővel elcsendesednek, annak most rossz napjai jöhetnek.
