A Balaton mindenkié, ezért összefogunk, ahogy ígértük!” – ezzel a felütéssel kezdte Facebook-posztját Forsthoffer Ágnes. Az Országgyűlés elnöke, a TISZA Párt alelnöke arról számolt be, hogy két képviselőtársával, Csatári Ernővel és dr. Balatincz Péterrel szakértői előadásokat hallgattak meg a Balaton vízparti területeit szabályozó kormányrendelet problémáiról.
Azt írja,
„közösen fogjuk képviselni azt a közérdeket, hogy vízpartok magáncélú kisajátítása, luxus lakóparkok építése helyett mindenki használhassa a lehető legtöbb vízparti területet.”
Forsthoffer szerint a jelenlegi szabályozás ezt nem biztosítja, és állítása szerint nem veszi figyelembe a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjait sem.
„Képviselőtársaimmal megegyeztünk abban, hogy mielőbb lépéseket teszünk a Balaton-part további esztelen beépítésének megállítása érdekében” – tette hozzá.
A bejegyzésben bírált szabályozás a 287/2025. (VIII. 27.) kormányrendelet, közkeletű nevén a Balaton Területfelhasználási Kódex (BATÉK), illetve az ehhez kapcsolódó Vízparti Terv. Ez a 2025 őszén hatályba lépett jogszabálycsomag váltotta fel a korábbi, mintegy két évtizeden át érvényben lévő vízpart-rehabilitációs rendszert, új kereteket szabva a tó körüli építkezéseknek.
A vita nem új keletű: 2026 májusában civil szervezetek alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a rendelet ellen, mert szerintük több száz hektár vízparti terület és zöldfelület kerülhet veszélybe.
A TISZA Párt már korábban is napirenden tartotta a témát; a párt siófoki jelöltje, Csatári Ernő például azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy szórólapot dobott be egy, Orbán Balázs miniszterelnöki politikai igazgató családjához köthető szántódi luxusvillához. A posztot jegyző Forsthoffer Ágnes személye is szorosan kötődik a régióhoz: a TISZA alelnöke balatonfüredi szállodatulajdonos, akit korábban az Anna-bál szépének is megválasztottak.
A Balaton-parti építkezések ügyében az Alkotmánybíróság korábban már megsemmisített olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé tették, hogy a szigorú beépítési korlátozásokat egyedi engedélyekkel megkerüljék.
Figyelmeztetnek, hogy a túlzott vízszintszabályozás, a part menti beépítések és a nádasok eltűnése miatt a Balaton vize akár éveken belül fürdésre alkalmatlanná válhat, és a kiszáradás veszélye is fennáll.
Miközben a jogi és politikai viták zajlanak, a szakértők a tó ökológiai jövőjéért aggódnak. A partok megvédésére léteznek helyi kezdeményezések is: Balatonfenyves önkormányzata például megvásárolt egy 107 méter hosszú partszakaszt, hogy ott magánberuházás helyett szabadstrandot alakítson ki.
