Rubint Réka először beszélt a fájdalmas titokról: meghalt a nővére, Mónika
„Édesanyám a hasában hordta a bátyámat, miközben eltemette a kislányát” – ezek a mondatok nemcsak egy családi tragédiát idéznek fel, hanem egy olyan, évtizedeken át hordozott fájdalmat is, amely most először kapott hangot a nyilvánosság előtt.
A legtöbben energikus, céltudatos, mosolygós nőként ismerik Rubint Rékát, aki a fitnesz világában elért sikerei mellett a családi összetartozás fontosságáról is gyakran beszél. Most azonban egy olyan fejezetet nyitott ki az életéből, amelyről korábban sosem beszélt: született egy nővére, Mónika, aki mindössze féléves korában meghalt.
A megrendítő történetet egy, Gulyás Mártonnak adott interjúban osztotta meg. Elmondta, hogy bátyja hét évvel idősebb nála, és egy évvel volt fiatalabb Mónikánál – vagyis édesanyja már várandós volt a fiával, amikor elveszítette a kislányát.
„Amikor anyukám eltemette Mónikát, akivel az anya-lánya kapcsolatot is el kellett engednie, a hasában már ott volt a bátyám. Nem is tudta igazán meggyászolni a veszteséget. Egyszerre volt jelen a gyász és az öröm – és mellette a rettegés, hogy nehogy a születendő kisfia is beteg legyen” – mesélte megtörten Réka.
A tragédia nemcsak egy életet vett el, hanem mély nyomot hagyott a család lelkében is. Réka úgy érzi, édesanyja szerette őt, mégis volt köztük egy láthatatlan fal, amelyet sokáig nem értett.
„Sosem beszéltünk erről. Csak felnőttként, utólag értettem meg sok mindent. És az is biztos, hogy anyukám már nem akart több gyereket a bátyám után. Én teljesen véletlenül születtem. El is telt hét év a bátyám születése után, mire megérkeztem.”
A feldolgozatlan gyász, az elfojtott fájdalom sokszor generációkon átívelő hatással bír. Egy elveszített gyermek emléke ott él minden csendben, minden ki nem mondott mondatban, minden félbehagyott ölelésben. Réka ma már úgy látja, édesanyja viselkedését, érzelmi visszafogottságát is ez a trauma formálta.
„Anyukám a karjaimban halt meg”
Az élet különös fordulata, hogy évekkel később, nem sokkal édesapja halála után, édesanyját is elveszítette – és az utolsó pillanatokban ő tartotta a karjaiban.
„Ott volt velünk Lara, a kislányom, ő ölelt minket. Abban a három hónapban, amikor már ápolni kellett anyukámat, olyan közel kerültünk egymáshoz, mint soha korábban. És ezért én nagyon hálás vagyok a Jóistennek. Érezhettük, mennyire szeretjük egymást.”
A közösen átélt utolsó hónapok, a gondoskodás és a kimondott érzések mintha begyógyították volna azokat a sebeket, amelyek évtizedeken át fájtak.
Réka életében nem ez volt az egyetlen komoly próbatétel. Férje, Schobert Norbi súlyos egészségügyi problémákkal küzdött az elmúlt években: szívműtéten esett át, majd két sztrókot is elszenvedett. Mindhárom alkalommal hajszálon múlt az élete, ám végül sikerült felépülnie.
A család számára ezek az évek a túlélésről, a hitről és az egymásba kapaszkodásról szóltak. A sok veszteség és félelem ellenére Réka ma is a kitartás és az újrakezdés erejét hangsúlyozza.
„Beszélni róla gyógyító erejű”
Rubint Réka szerint fontos, hogy ne csak a sikerekről és a boldog pillanatokról essen szó, hanem a fájdalmakról is. Úgy véli, a kimondott történetek nem gyengítenek, hanem erősítenek – mert mások számára is kapaszkodót jelenthetnek.
A fitneszlady 2026-ban megjelenő könyvében részletesen is mesél majd családja tragédiáiról, saját betegségeiről és arról, hogyan talált erőt a legnehezebb időszakokban is.
Rubint Réka története arra emlékeztet: a mosoly mögött gyakran láthatatlan sebek rejtőznek, és a legerősebbnek tűnő emberek is hordozhatnak kimondatlan fájdalmakat. De ha egyszer eljön a pillanat, amikor megszólalunk – az már a gyógyulás első lépése.
